Várni mindig nehéz. Talán a legnehezebb dolog az életünkben. De gyakran a legszebb, legboldogabb pillanatokra kell várni a legtöbbet, és ha sikerül és türelmesek vagyunk, akkor rá kell jönnünk, hogy megérte várni. Az idő rohan. Elrohan fejünk felett és nem vesszük észre a legfontosabbat. Azt hisszük, hogy ha minden pillanatot élvezünk, akkor szebb lesz az életünk. De egy idő után már görcsösen keressük a boldogságot és ez felemészti még azt is, ami már kijutott nekünk. Élvezzük a nap minden egyes percét, de ne akarjuk túlhajszolni. Élvezzük a nap sugarának érintését, a hideg szellő simogatását, a friss virágok illatát, de ne álljunk ki a napra, mert megéget. Ne menjünk ki a viharba, mert elsodor. És ne bújjunk bele a virágba, mert eltelünk az illatával és soha többet nem fogjuk ugyanúgy érezni…
Várnunk kell minden egyes pillanatot, amivel az élet megajándékoz minket. Várnunk kell minden egyes apró jelre, apró érintésre, kellemes szóra. És amikor meghalljuk a szavakat, megérezzük az érintést, akkor tudni fogjuk, hogy ez volt az, amiért érdemes volt élni… amire érdemes volt várni…

2012. szeptember 24., hétfő

Sziasztok! 

Megünnepelvén a blog újraindulását, egy kisebb újítást vezetünk be... Mint gondolom sokan tudjátok ma este 10 órakor startol a Castle 5. évada.



Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy élőben tudom nézni. Ezért arra gondoltam, milyen jó lenne ha ti holnap reggel tudnátok, hogy mi is volt a részben... (Persze aki felkel hajnali 4-kor, az más tészta, nekik ez nem lesz újdonság) 

Sophie-val közösen arra jutottunk, hogy nyitunk egy "Hogy is volt?" részleget. Megpróbáljuk az 5. évad folyamán folyamatosan frissíteni. Elképzelésünk szerint néha kedves írótársamtól, néha pedig tőlem kaptok egy kis összefoglalót az új epizódokról. És amennyiben időnk engedi a korábbi részek tartalmát is frissítjük.

Egy kis előzetes, csak hogy felcsigázzunk titeket:



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése