A két színész körül megszűnt a világ, nem tudták, hogyan és nem tudták miért, de mindketten úgy érezték, hogy a dal róluk szól. Nem akarték, hogy a pillanat véget érjen. Csak egymás kezét fogva szerettek volna megöregedni, olyan nagyon boldogan, mint amilyenek most.
- Hát, ez... ez lenyűgöző volt. Tee... Teljesen át tudtátok adni az érzéseket. Az ismeretlen szerelmeseket, akik első látásra rájöttek, hogy szeretik egymást és nem létezhetnek a másik nélkül.
- Köszi Tom! - mondta hálásan Emily, majd óvatosan kihúzta a kezét David-éből. De mintha belülről falná fel valami. Fájt, hogy már nem érzi a férfi meleg tenyerét, hogy már nem érzi az illatát. De tudta, hogy helyesen cselekedett.
- Figyeljetek!? Tudom, hogy az eredeti darabban nincs csók ennél a jelenetnél, de mi lenne, ha mégis belevennénk, szerintem úgy lenne tökéletes.
- De Tom... Szerintem maradnunk kellene az eredeti tervnél. - mondta megdöbbenten Em.
- Szerintem padig jó öltet! - vigyorgott partnerére David
- Jó, akkor, ha mindenki egyetért vágjunk is bele. Énekeljétek el elölről, majd a dal végén csattanjon el az a csók. A végén még ez a jelenet lesz a darab fénypontja, annak ellenére, hogy nem ti vagytok a valódi főszereplők... Deee.. persze fontos figurái vagytok a történetnek.
- Nem, nam, nem és nem. Ki van zárva, hogy megcsókoljam!
- De Emily, a múltkor, minden próba nélkül csókoltál meg egy vadidegen színészt a telt házas terem előtt. Most mi a baj, nem bízol magadban? Szerintem tökéletes lesz. Kezdjétek el végre! - Tom a kis szónoklata végén már szinte kiabált.
- Nem, azt mondtam, hogy nem. És ettől nem tágítok. a szerződésemben ez nem volt benne. Az eredeti műben nincs csók, én nem ezt írtam alá, erről nem volt...
- Emily! - szólt közbe David. Tom, megengeded, hogy négyszemközt beszéljek vele?
- Természetesen, miért ne? Remélem te tudsz rá hatni.
A meglepődött lánnyal mit sem törődve magával húzta Em-et a takarás mögé. Egyik kezével a lányét fogta, a másikkaj lágyan érintette meg Em állát, ezzel arra kényszerítve a lányt, hogy a szemébe nézzen, majd suttogva folytatta
- Nem tudom mi ez az egész, de nekem nagyon tetszik. És ha kívánhatnék bármit ebben a percben, akkor az az lenne, hogy megcsókolhassalak. Tudom, hogy vőlegényed van, és nem szabadna ilyeneket mondanom neked, de nem tehetek mást. A szívemnek nem tudok parancsolni. Kérlek, legalább próbáljuk meg és, ha utána sem akarod, akkor beszélek Tommal, hogy vesse el az ötletet és soha többé ne hozza szóba. Így rendben leszünk?
- De... de. Ezt te nem értheted.
- Hidd el, hogy értem, mert nekem is ugyanolyan nehéz. Csak egyetlen csók, ígérem ha utána sincs kedved hozzá...
- Rendben! - vágta rá hirtelen Emily, mintha nem is ő mondta volna...
- Te... teee, te most viccelsz ugye?
- Nem nem viccelek. De megígértél valamit. Tartsd is be! - mondta félénkem Emily
- Megígérem, hogy úgy lesz, de most vissza kellene mennünk. - mosolygott a férfi Em-re
- Rendben van Tom, beleegyezett, folytatódhat a próba. - szólalt meg David, immár a színpadon állva
- Oké! Akkor onnantól, hogy Cosette kijön a htz ajtaján, és meghallja Marius énekét. Három... és...
Emily nagyon lassan merészkedett elő a takarásból, a zene már szólt és tudta, hogy nemsokára meghallja a hangot, amit az első pillanattól kezdve annyira imádott. Ez a duett talán még jobban sikeredett, mint az előző. Tom számára ezekben a percekben tudatosult, hogy a lehető legjobban választotta ki a színészeket a szerepekre. Egy pillanatra megfeledkezett arról, hogy ez részben az ő munkája is. És a rendezőknek ez a legnagyobb kincs, ha úgy tud nézni egy darabot, mintha nem is ő rendezte volna.
....
S ne hidd, hogy álmot látsz
És ez mindig
Így lesz már
S ne hidd, hogy álmot látsz
És ez mindig
Így lesz már
Hangzottak el az utolsó sorok.... S mikor ajkuk összeért, nem létezett számukra semmi....
végre csók :) De nem ér így befejezni, megesz a kíváncsiság. Remélem hamar olvashatjuk a folytatást :)
VálaszTörléshmmmmmm
VálaszTörlésimádtam minden sorát ennek a fejezetnek, valóban, kár, hogy itt fejezted be, nagyon kis cseles vagy ;P de ez így van rendben... remélem hamar jön a folytatás...