- Biztos, hogy jó ötlet... Öm... Betörni Dr. Brennan lakására? - kérdezte Sweets, miközben Booth éppen a zárral babrált.
- Nem azért hoztalak ide, hogy prédikálj, hanem hogy kitaláld hova ment! - fordult szembe a pszichológussal, miután a zár egy kattanással megadta magát. Az ügynök lenyomta a kilincset, majd mindketten beléptek a lakásba.
- Dr. Brennan esetében ez nem lesz egyszerű feladat. - nézett körül Sweets.
- Akkor erőltesd meg magad! - mondta, majd a pszichológus karja után kapott. - Hé, Sweets! Itt most Bonesról van szó, oké? - nem kellett agyturkásznak lenni ahhoz, hogy valaki felfedezze az ügynök szemében csillogó elszántságot, komolyságot és félelmet... Sweets úgy döntött, megtartja magának a nyilvánvaló következtetéseket és latba vetette képességeit.
- Abból ítélve, hogy mindent szép rendezetten hagyott itt, azt mondanám, hogy már egy ideje vívódott a döntés meghozatalán. Viszont ha azt nézzük, hogy csak kevés holmit vitt magával, és hogy ilyen hirtelen távozott, valószínűleg semmiféle részletét nem rendezte előre az utazásnak. Nincs jegy- vagy szállásfoglalás...
- Olyat mondj, ami alapján megtalálhatom! - morgott Booth és a komódra támaszkodott. Ekkor vette észre, hogy a kis Jasper ott ücsörög az ujjai mellett. Kezébe vette, és a kellemes emlék majdhogynem mosolyt csalt az arcára.
- Az micsoda, Booth ügynök? - szúrta ki Sweets a játékmalacot.
- Ez... Ez csak egy kis ajándék. Még évekkel ez előtt adtam Bonesnak. De azt hittem a nappaliban tartja, nem itt az előtérben...
- Tehát a malac, amit magától kapott, ide került a nappaliból? - a pszichológus látszólag nagyon izgatott lett.
- Úgy néz ki.
- Ha igazam van, akkor van egy nyomunk! - csapta össze a tenyerét Sweets. - Csak még nem tudom, micsoda.
- Bökd már ki!
- Ha Dr. Brennan először magával akarta vinni Jaspert, de meggondolta magát, akkor megeshet, hogy a komódon kötött ki. Ez viszont azt jelenti, hogy akart hagyni egy szálat, amely ehhez az életéhez köti. És ha ez nem a malac, akkor valami más!
- Oké oké, de mi az a más?
- Fogalmam sincs...
- Megnéztem a közeli térfigyelõ kamerák felvételeit, de semmi. - jelentette Angela, mikor Booth rohamléptekben megjelent az irodájában, nyomában a lihegõ Sweetssel.
- Felejtsd el a kamerákat! Sweets azt mondja, Bones hagyott valami nyomot. - hadarta az FBI ügynök.
- Ez persze... Egyáltalán nem biztos, mindössze arra építettem, hogy... - kezdte volna a pszichológus, miközben kissé kifújta magát de nem sikerült befejeznie a mondatot.
- Jó, a lényeg, hogy rá kell jönnünk mi az!
- És mégis hogyan? - Angela, bármily meglepő sikeresen követte a pergő eseményeket.
- Sweets, nem tudnád egy kicsit leszűkíteni a kört? - fordult Booth a pszichológushoz.
- Nos, Jasper mindenképpen egy olyan emberhez köti Dr. Brennant, akihez erős érzelmi kapocs fűzi. Ha ebből indulunk ki...
- Azt mondod, olyasvalakit keresünk, aki nagyon fontos volt számára? - vágott közbe az ügynök.
- Igen, és...
- És akinek elmondta hogy, hová megy! - most Angela volt aki kilopta Sweets szájából a szavakat.
- Pontosan. - mondta lemondóan a pszichológus.
- Zach az... - felelte gondolkodás nélkül Angela. Boothnak egyet kellett értenie vele. És mivel jobb tippje nem volt, úgy döntött, elfogadja ezt az alternatívát.
- Irány a zárt osztály! - kiáltott fel ezzel kissé érdekes arckifejezést kiváltva egy-két folyosón tartózkodó dolgozóból.
- Elhagyja a süllyedő hajót, Dr. Brennan? - kérdezte Micah egy rövidebb csend után.
- Mi? Hiszen nem is süllyed a hajó... - kapta fel a fejét Temperance, de azért körülnézett hátha mégis csak sikítozó emberek hadát látja majd pánikolva a vízbe ugrani, ám minden csendes és nyugodt volt – ahogy sejtette.
Visszafordulva a férfihez felfogta az utalást. Egy darabig meredt a kedves arcra, majd egy keserű mosoly kíséretében visszafordult a korláthoz.
- Biztosan nincs tanulság? - kérdezte sóhajtva. - Pedig elkélne...
- Ha gondolja Doki, telebeszélhetem a fejét mindenféle okoskodással, de attól még nem leszek pszichológus. - felelte Micah.
- Útálom a pszichológiát.
- Én is. Ha ott belül van a probléma, azt bizony kívülről senki meg nem oldja. - mutatott a halántékára az éjjeliőr. Brennan nyelt egyet, majd végül feltette a kérdést:
- És ha itt? - szívére tette a kezét.
- Arra való a szívsebész. - mosolyodott el Micah. Temperance sem bírta megállni. - Idefigyeljen, Doki! Ha legutóbb ki tudta bogozni a dolgokat, akkor most is ki fogja. Csak idő kérdése.
- Idő... Nincs időm, Micah. A hajó nemsokára indul. - csóválta a fejét az antropológus.
- Ugyan, ez csak egy hajó! - legyintett a férfi. - Milyen érdekes... Nem rég egy literaturikai előadáson hallottam, hogy a hajó toposzt, mint az élet metaforáját évszázadokon keresztül alkalmazták költők és írók százai.
- Valóban? De ugye tudja, hogy nincs olyan szó, hogy „literaturikai?”- kérdezte gyanakodva Brennan.
- Tudom. De mulatságosnak hangzott. Látja Doki, maga mindig kiszúrja, ha valami nincs a helyén.
- Maga nem pszichológus, Micah... - mondta Temperance.
- Ezt most vehetem bóknak...? - kérdezte kissé bizonytalanul a férfi.
- Maga barát. - fejezte be a mondatot hálásan csillogó szemekkel Brennan.
- Nem azért hoztalak ide, hogy prédikálj, hanem hogy kitaláld hova ment! - fordult szembe a pszichológussal, miután a zár egy kattanással megadta magát. Az ügynök lenyomta a kilincset, majd mindketten beléptek a lakásba.
- Dr. Brennan esetében ez nem lesz egyszerű feladat. - nézett körül Sweets.
- Akkor erőltesd meg magad! - mondta, majd a pszichológus karja után kapott. - Hé, Sweets! Itt most Bonesról van szó, oké? - nem kellett agyturkásznak lenni ahhoz, hogy valaki felfedezze az ügynök szemében csillogó elszántságot, komolyságot és félelmet... Sweets úgy döntött, megtartja magának a nyilvánvaló következtetéseket és latba vetette képességeit.
- Abból ítélve, hogy mindent szép rendezetten hagyott itt, azt mondanám, hogy már egy ideje vívódott a döntés meghozatalán. Viszont ha azt nézzük, hogy csak kevés holmit vitt magával, és hogy ilyen hirtelen távozott, valószínűleg semmiféle részletét nem rendezte előre az utazásnak. Nincs jegy- vagy szállásfoglalás...
- Olyat mondj, ami alapján megtalálhatom! - morgott Booth és a komódra támaszkodott. Ekkor vette észre, hogy a kis Jasper ott ücsörög az ujjai mellett. Kezébe vette, és a kellemes emlék majdhogynem mosolyt csalt az arcára.
- Az micsoda, Booth ügynök? - szúrta ki Sweets a játékmalacot.
- Ez... Ez csak egy kis ajándék. Még évekkel ez előtt adtam Bonesnak. De azt hittem a nappaliban tartja, nem itt az előtérben...
- Tehát a malac, amit magától kapott, ide került a nappaliból? - a pszichológus látszólag nagyon izgatott lett.
- Úgy néz ki.
- Ha igazam van, akkor van egy nyomunk! - csapta össze a tenyerét Sweets. - Csak még nem tudom, micsoda.
- Bökd már ki!
- Ha Dr. Brennan először magával akarta vinni Jaspert, de meggondolta magát, akkor megeshet, hogy a komódon kötött ki. Ez viszont azt jelenti, hogy akart hagyni egy szálat, amely ehhez az életéhez köti. És ha ez nem a malac, akkor valami más!
- Oké oké, de mi az a más?
- Fogalmam sincs...
***
- Megnéztem a közeli térfigyelõ kamerák felvételeit, de semmi. - jelentette Angela, mikor Booth rohamléptekben megjelent az irodájában, nyomában a lihegõ Sweetssel.
- Felejtsd el a kamerákat! Sweets azt mondja, Bones hagyott valami nyomot. - hadarta az FBI ügynök.
- Ez persze... Egyáltalán nem biztos, mindössze arra építettem, hogy... - kezdte volna a pszichológus, miközben kissé kifújta magát de nem sikerült befejeznie a mondatot.
- Jó, a lényeg, hogy rá kell jönnünk mi az!
- És mégis hogyan? - Angela, bármily meglepő sikeresen követte a pergő eseményeket.
- Sweets, nem tudnád egy kicsit leszűkíteni a kört? - fordult Booth a pszichológushoz.
- Nos, Jasper mindenképpen egy olyan emberhez köti Dr. Brennant, akihez erős érzelmi kapocs fűzi. Ha ebből indulunk ki...
- Azt mondod, olyasvalakit keresünk, aki nagyon fontos volt számára? - vágott közbe az ügynök.
- Igen, és...
- És akinek elmondta hogy, hová megy! - most Angela volt aki kilopta Sweets szájából a szavakat.
- Pontosan. - mondta lemondóan a pszichológus.
- Zach az... - felelte gondolkodás nélkül Angela. Boothnak egyet kellett értenie vele. És mivel jobb tippje nem volt, úgy döntött, elfogadja ezt az alternatívát.
- Irány a zárt osztály! - kiáltott fel ezzel kissé érdekes arckifejezést kiváltva egy-két folyosón tartózkodó dolgozóból.
***
- Elhagyja a süllyedő hajót, Dr. Brennan? - kérdezte Micah egy rövidebb csend után.
- Mi? Hiszen nem is süllyed a hajó... - kapta fel a fejét Temperance, de azért körülnézett hátha mégis csak sikítozó emberek hadát látja majd pánikolva a vízbe ugrani, ám minden csendes és nyugodt volt – ahogy sejtette.
Visszafordulva a férfihez felfogta az utalást. Egy darabig meredt a kedves arcra, majd egy keserű mosoly kíséretében visszafordult a korláthoz.
- Biztosan nincs tanulság? - kérdezte sóhajtva. - Pedig elkélne...
- Ha gondolja Doki, telebeszélhetem a fejét mindenféle okoskodással, de attól még nem leszek pszichológus. - felelte Micah.
- Útálom a pszichológiát.
- Én is. Ha ott belül van a probléma, azt bizony kívülről senki meg nem oldja. - mutatott a halántékára az éjjeliőr. Brennan nyelt egyet, majd végül feltette a kérdést:
- És ha itt? - szívére tette a kezét.
- Arra való a szívsebész. - mosolyodott el Micah. Temperance sem bírta megállni. - Idefigyeljen, Doki! Ha legutóbb ki tudta bogozni a dolgokat, akkor most is ki fogja. Csak idő kérdése.
- Idő... Nincs időm, Micah. A hajó nemsokára indul. - csóválta a fejét az antropológus.
- Ugyan, ez csak egy hajó! - legyintett a férfi. - Milyen érdekes... Nem rég egy literaturikai előadáson hallottam, hogy a hajó toposzt, mint az élet metaforáját évszázadokon keresztül alkalmazták költők és írók százai.
- Valóban? De ugye tudja, hogy nincs olyan szó, hogy „literaturikai?”- kérdezte gyanakodva Brennan.
- Tudom. De mulatságosnak hangzott. Látja Doki, maga mindig kiszúrja, ha valami nincs a helyén.
- Maga nem pszichológus, Micah... - mondta Temperance.
- Ezt most vehetem bóknak...? - kérdezte kissé bizonytalanul a férfi.
- Maga barát. - fejezte be a mondatot hálásan csillogó szemekkel Brennan.
nagyon szuper lett ez a rész is,bár már várom,hogy mi lesz!!annyira kevés volt a történés ebben a részben sajnos :( remélem a következő hamar jön :P
VálaszTörlés